Friday, 26 March 2010

Patuska

Az elmúlt hetekben anyukámat nagyon sokszor láttam szomorúnak, néha, ha nem figyeltem oda, elpityeregte magát, de aztán rám nézett és mosolygott, amitől én is jó kedvre derültem.
Sokáig nem értettem, mi ennek az oka, amíg anya azt nem mondta, hogy megint utazunk, méghozzá repülővel. A múlt hét csütörtökén megérkeztünk és azóta sokat vagyunk együtt a Mamival, a Bapuval és nagybátyámmal is, csak a dédpapámmal nem találkoztam eddig még.
Már épp panaszkodtam volna anyának, hogy mi is az oka ennek, amikor azt mesélte nekem, hogy ma délelőtt még a szokásosnál is jobban kell viselkednem, hiszen nagyon komoly dolog fog történni.
Azt mondta, hogy elbúcsúzunk a dédpapától, mert Ő álomba szenderült.
Emlékszem azokra az alkalmakra, amikor a karjaiban voltam és nagyon jól éreztem magam. Ezeket a pillanatokat sosem fogom elfelejteni, mindig emlékezni fogok az én fantasztikus dédpapámra!

O papá esteve comigo e com a mamã hoje, no último adeus ao bisavô Karoly. Não deixou de o recordar também, no Szerinting.

Tuesday, 23 March 2010

O meu pai e eu

Tenho muitas saudadinhas do meu pai. Para além das musiquinhas que ele inventa, falta-me um abraço para dormir.
Às vezes reconheço a voz dele quando a mamã brinca aos computadores, mas nunca o vejo. Sei que dentro de alguns dias ele vai aparecer por aqui e voltamos a estar juntos!

Saturday, 20 March 2010

Another travel

Voltei a Magyarország, à minha pátria.
Acordámos muito cedo e o meu pai como de costume teve preguiça em levantar-se.
Apesar disso, eu e a mamã fizemos o check-in a tempo e horas para novamente nos separarmos do papá.
Eu não gosto muito disto, precisamente porque tenho muitas saudades depois.
Desta vez já não está tanto frio, já não há neves na Hungria, tampouco chuvas em Portugal.
Mas esta viagem não é para férias conforme foi a outra em Janeiro, vamos, eu e a mamã tratar de assuntos sérios a ver com a nossa família.

Friday, 19 March 2010

Travel adventure

No Porto brinquei às caixotas, uma espécie de veículo puxado por adultos.
O caixote de cartão é fácil de dominar, basta agarrar as abas com força por causa dos balanços.
Apesar disso acabei por ter um acidente... distraí-me, capotei e fiz um "galo" na testa. Só chorei um bocadito.

Thursday, 18 March 2010

16 horas no Porto!

Este fim de semana foi muito movimentado.
Estive no Porto durante algumas horas, mas o suficiente para rever alguns vizinhos, passear no jardim, visitar lojas...
Nesta casa tenho também um quarto só para mim, mas dormi novamente junto dos meus pais porque estava muito frio.
Na tarde de Sábado, depois do meu almocinho, ainda dormitei.
De volta a Lisboa, a meio caminho encontrei os meus avózinhos, num restaurante em Condeixa.
Este encontro foi uma grande coincidência... ou então terá sido combinado pelos meus pais enquanto eu dormia no carro e nem me apercebi.
Jantámos juntos e brinquei com muitos dos objectos que estavam na mesa.
O avô ensinou-me caretas novas e a avó esteve sempre ali ao meu lado como assistente nas minhas actividades.

Gatinhanço

Sim é "gatinhanço", uma coisa parecida com gatinhar mas só de arrecuo.
Ainda não percebi bem o que me acontece... pois quando mais esforços faço para avançar é precisamente quando mais longe acabo dos objectos que pretendo apanhar.

Wednesday, 10 March 2010

Gelado de banana-morango

Ontem à noite experimentei gelado, feito pelo meu pai como sobremesa. É muito melhor do que papas, iogurtes e sopas.
Tegnap este miután már aludtam egy kicsit, muszáj volt felébrednem, hiszen sejtettem, hogy a nappaliban valamiröl lemaradok. Hát így is lett, Orsi barátném és az anyukája volt ott a nappaliban és valami finomat vacsoráztak. Szóltam anyának, hogy muszáj nekem is részese lennem az eseményeknek, végül szerencsére ott maradhattam köztük és sok újdonságot tapasztalhattam meg.
Rematei a minha ceia com as habituais Maria e depois ainda provei umas migalhas de bolachas de chocolate.
Apa adott nekem egy-két kóstolásnyi fagyit, majd kaptam egy keveset a kedvenc kekszemböl is, végül egy apró csokidarabot is megkóstolhattam, persze ezt is apukámtól kaptam.
O mundo está cheio de novidades e sabores muito melhores do que aqueles a que me deram acesso!
Ez az élet egyre jobban tetszik, napról-napra újabb és újabb ízekkel találkozom, meg persze egyéb újdonságokkal is!

Other supermarket tours

Agora já somente utilizo os carrinhos emprestados pelo supermercado quando lá vamos, pois deixei de precisar de ir no meu.
Mióta nagyfiú vagyok, már nem megyek a babakocsimmal bevásárolni, csakis a nagyautókra utazom.
O mal daquilo é que estou sempre de costas e nunca consigo ver os artigos que os meus pais atiram para dentro.
Ezek ugyan abszolút nem kényelmesek, elaludni tutira nem tudok bennük, viszont minden alkalommal megmutatom a szüleimnek, milyen jól tudok viselkedni, amire ök nagyon büszkék!
Também, quando me dá o sono não tenho onde me encostar, o que o classifica como pouco confortável.
Ja, és ráadásul így elférünk az autóban a nagybevásárlás után is!

Sopas de bebé

As sopas de bebé são todas assim concentradas e espessas, é o que deduzo da minha experiência.
Így nézek ki akkor, amikor anya spenótot föz nekem ebédre és egy fél pillanatra magamra hagy. Itt éppen belenyúltam a saját ebédembe - amihez jogom van, hiszen az enyém -, és utána megvakartam az orcámat és ezzel egyidejüleg belefolyattam a spenótot a pulóverem ujjába. Sebaj, anya éppen mosni készült.
Os adultos comem-nas muito aguadas, provavelmente não devem ser tão saborosas como as minhas.
Bár mindig együtt eszek a szüleimmel (anyával legalábbis), én mégis kicsit másmilyen hamikat eszem, mint ök. Anyukám azt mondja, hogy az enyémek sokkal finomabbak és egészségesebbek, de azért én sokszor vágyom arra, hogy belekóstoljak az övékbe is, ami néha sikerül is.

Az én leveseim mindig krémesek és sok különbözö zöldség van bennük és persze a husika is kihagyhatatlan, ami lehet pipimell, hekk vagy akár lazac is. Nyami!

Monday, 8 March 2010

At the museums again

Neste Domingo fui ao Museu Fundação Oriente. Já visitei anteriormente outros museus, como o da Electricidade, o da República, o dos Coches e também estive no Aquário Vasco da Gama, é um dos passatempos da minha família.
O Museu "do Oriente" é assim como se fosse de noite, tem tudo às escuras e não se pode puxar por nada porque as figurinhas e as pinturas estão atrás de vidros.
O papá até ficou satisfeito por saber que eu não podia tocar em nada porque de manhãzinha cêdo, na feira das moedinhas, não sei bem como fiz... deitei de uma mesa abaixo um tabuleirinho cheio delas.
Algumas estátuas e máscaras eram assustadoras, havia umas figuras com muitas mãos e outras com cabeça de elefante mas corpo de gente. Mas também havia outras formas coloridas e muitos brinquedos, de certeza muito bons para bater ou morder.

Friday, 5 March 2010

Ma lettem 10 hónapos

Hogy milyen is az életem mostanában? Hogyan telnek a mindennapjaim? A rólam készült képek szerintem magukért beszélnek, de azért mesélek Nektek (úgy, ahogy anya szokott nekem, ugyanis én azt nagyon szeretem)!

Reggelente általában olyan 8 óra körül ébredek és azzal a lendülettel ébresztem a szüleimet is. Bár sohasem sírok, sokkal inkább csak hangosan gondolkozom és játszom a kis pajtásaimmal.

Ez az apró kis hangzavar amit csapok éppen elég ahhoz, hogy anya rögtön ébredjen és kikapjon a kis ágyikómból és befeküdhessek a szüleim közé és ehessek egy kis tejcsit.

Ezután nemsokkal felkelünk, azaz anya elvisz a szobámba és kapok egy tiszta pelust, majd felöltözünk együtt. Ebben a folyamatban én is egyre többet segítek, bár néha hátráltatom is anyukámat, amikor mindent a földre dobálok, vagy úgy teszek, mintha le szeretnék csúszni a szekrényröl.

A reggeli követekezik ezután, amikoris én sok finom gyümölcsöt eszek, vagy néha iszok is egy kicsit, igazi pohárból már, mint a felnöttek! Ezután következhet az igazi élet, azaz a játékaim közti élvezetek halmozása. Ebböl ugyanis sohasem elég!

Néha ezt a játszással teli idöszakot megszakítjuk anyával és elmegyünk kicsit csavarogni az utcán, de mostanában ez kicsit nehezen megoldható, merthogy folyamatosan esik az esö, de sebaj, mert ez azt jelenti, hogy nincs annyira hideg.

Következhet a nagyon finom kis ebéd, ami nem is annyira kicsi, mert rengeteget hamizok. Minden nap valami másfajta, anyukám által készített ínyencséget kapok, aminek soha sem tudok ellenállni, igaz, nem is próbálok. Hami után mint aki jólvégezte a dolgát, szundizok egy hatalmasat, nagyon ritkán anyával.

Ébredés után folytatódhat a sok játék, majd jöhet egy újabb adag hami. Mostanában vagy papinha-t vagy joghurtot eszem ilyenkor, de a banán egyik mellöl sem maradhat ám el!

Most már jöhet a pancsi, amit szintén nagyon élvezek. Annyira, hogy amikor vége lesz, mindig sírok egy kicsit, hátha meg tudom gyözni anyát, hogy visszamehessek a jó meleg vízbe és élvezhessem a kis játszótársaim társaságát, de anya ilyenkor hajthatatlan és mindig azt mondja, hogy holnap is van nap, a barátaim megvárnak. És tényleg, ez mindig így is van!

Az is igaz, hogy ilyenkorra már eléggé elfáradok és csak arra tartogatom az összes energiámat, hogy egy kis táplálákot magamhoz vegyek. Az öltözködést annyira nem szeretem, pedig mostanában sok ruhát kell felvennem még éjszakára, hisz még sajnos nincsen itt a nyár, de már érzem, hogy közeleg.

Már jöhet is a finom meleg tejecske, amiböl még szerencsére van elég ahhoz, hogy megtöltsem a pocakomat!

Most már mehetek aludni és sok szép dologról álmodni, és persze eröt gyüjteni a holnaphoz, ami biztosan megint nagyon fárasztó lesz, hiszen várnak rám a játékaim, a barátaim és a sok finomság! Itt a vége, fuss el véle! Én már alszom is!