Baby rider

Hoje passei o dia junto dos meus avózinhos, em Lisboa. Ganhei uns carrinhos de fricção muito coloridos e aprendi a montar a cavalo. A arte equestre agradou-me embora me falte ainda alguma capacidade de equilíbrio quando do trote.

A avó foi quem me deu o almoço, o lanche e algumas bolachas Maria, de que tanto gosto, mas foi com o avô que aprendi a fazer umas caretas novas.

A mai napot a nagyszüleim társaságában töltöttem, Lisszabonban. Kaptam két felhúzhatós autót, azokkal játszottam sokat, és a nap végén lovagoltam is egy kicsit, legalábbis próbálkoztam. A nagyim adott nekem ebédet és uzsonnát is, a nagypapámtól pedig kaptam néhány kekszecskét. Hát hiába, az étvágyam a szokásos, rengeteget eszek még mindig, aminek anyukám nagyon örül. Ebédre ettem fél liter levest, de utána még anyukámtól kikunyiztam egy kis fött sárgarépát, amit egyedül elnyammogtam. ezt most próbáltam elöször. Ebéd után nem akartam aludni, de végül annyira elfáradtam, hogy anya betett a nagyiék nagy ágyikójába és rögtön elaludtam.

Ja igen, azt majdnem elfelejtettem, hogy végre igazi ülésem van az autóban, nem kell a babahordozóban nyomorognom, ami már nagyon kicsi lett. Bár még háttal ülök, de legalább anya ott van mellettem és fogja a kezecskémet, amíg utazunk.