Hát úgy tűnik, nagyon közeleg az idő, hogy kibújjak megszokott kis lakomból. Anyuval már meg is beszéltem a körülbelüli időpontot, hogy apukám és nagymamám is a közelemben lehessen. A végső simítások is megvannak, anyu a héten összekészíti a kis csomagokat, ami a kórházba való bemenetelhez szükséges.
Vannak már pelenkáim is, textil amit a magyar nagyimtól kaptam és eldobhatóak is amiket a szüleim és portugál nagypapám vásároltak. Anyukám már beszerzett egy fürdővíz-hőmérőt is, nehogy megfázzak pancsi közben, és van már fésűm is, hogy mindig sármos lehessek, mint apukám.
A kiscipőt ugyan most még nem fogom tudni hordani, de megnyugtató a szüleim számára, hogy már ez is megvan!
No comments:
Post a Comment