Ma reggel, miután beléptem harmadik élethónapomba, elhatároztam, hogy új kalandok után nézek. Megbeszéltem anyával, hogy délután megnézzük együtt a hatalmas óceánt. Egész nap nagyon jó kisfiú voltam, ezért apáék örömmel vittek el sétálni. Alkalomhoz illöen, tengerész ruhát vettem fel.
Nem gyalog mentünk, hiszen el kellett vinnünk az ultrahang leletem fordítását a doktornönek. Autóval nagyon hamar odaértünk és én annyira izgatott voltam, hogy szokásomtól eltéröen nem szundítottam el.
Az óceán tényleg hatalmas, de nem sokáig maradtunk, mert nagyon fújt a szél és anya félt, hogy megfázok. Ezért miután hazaértünk, pancsiztunk együtt egy nagyot a nekem való finom meleg (és nem sós) vízben.
Ezután hamiztam sokat és most az igazak álmát alszom kis ágyikómban a barátaim társaságában.
No comments:
Post a Comment